Budapest Central European Fashion Week – A beszámoló
Sziasztok!
Igen, igen, tudom, hogy már éppen itt volt az ideje, sőt! Akármennyire is hihetetlen, megérkezett a megígért beszámoló. Mondtam már, hogy szeretem halogatni a dolgokat, ugye?
Már biztosan tudjátok, hogy voltam olyan szerencsés, hogy részt vehettem a Budapest Central European Fashion Week szombati napján, április 28-án. Amit azonban eddig még nem mondtam el az, hogy ez volt az első divateseményem sajtósként. Erről pontosabban kicsit később be is számolok.
Egy ilyen esemény izgalommal tölti az embert, egészséges szorongással és kellő magabiztossággal megbolondítva. Nagyon vártam, hogy milyen újdonságokkal találkozhatok majd a hazai divathét szombati napján. Az eseménynek a Várkert Bazár adott otthont, amely önmagában jó döntésnek bizonyult az épületet körülvevő gyönyörű környezet miatt. Szerencsémre sikerült olyan napot elkapni, amikor a legtöbb bemutató került megrendezésre, délután 1 órától egészen este 9 óráig gyönyörködhettem a legújabb őszi/téli kollekciókban. De ne szaladjunk ennyire előre!
Nagyon örültem neki, hogy sajtósként vehettem részt az eseményen, hiszen ezt kiejteni és tudatosítani már önmagában is hatalmas öröm. Számomra nem az volt a fontos, hogy ilyen-olyan ingyen termékeket kapjak, amiknek amúgy természetesen örültem. A lényeg az volt, hogy olyan szemmel és gondolkodásmóddal nézhettem és foghattam fel a bemutatókat, amilyennel körülbelül 12 éves korom óta akartam. Azért megmutatom azt is, hogy milyen aranyos táskát kaptam, benne gyönyörű tájékoztatókkal a legújabb kollekciókról és két csodálatos Omorovicza termékkel, amiknek hosszú távú hatásáról külön bejegyzést tervezek írni – reméljük, azt nem fogom olyan sokat halogatni.
Azt hiszem, áradozhatnék még arról, mennyire jó dolgom volt és mennyire fontos a magyar divat és bla bla bla, de úgy döntöttem, hogy inkább nekiállok a kollekciók elemzésének. Úgyhogy íme:
Sugarbird
A szombati napot a Sugarbird SS18-as kollekciójával indítottuk, amelyet én magamban négy részre osztottam. Első részében a különböző csipkék foglalták el méltó helyüket, néhol egy-két virágmintával. A második blokkban az igazi, hamisítatlan, könnyű nyári ruhák kaptak szerepet – ez a rész volt az én kedvencem. Aztán következtek a sportosabb darabok – sportmelltartók, leggingsek, bő szárú nadrágok felirat csíkkal az oldalukon, illetve különböző darabok a Coca-Cola logójával díszítve. Az általam felállított utolsó blokk pedig teljes mértékben a hűvösebb, mintás anyagok helye volt. Ezekről a darabokról rikító színek és a következő felirat mosolygott vissza a nézőkre: „gentlemen prefer blondes”. Mivel eldöntöttem, hogy teljes mértékben őszinte leszek veletek, bevallom, hogy eddig sem kedveltem különösebben a Sugarbird ilyen stílusú színes ruháit és úgy érzem, a bemutató után sem lettek ezek az új kedvenceim. Természetesen nem azt állítom, hogy soha nem fogok kiadni pénzt egy Sugarbird költeményért, vagy hogy nem lennék büszke, ha egy Sugarbird ruhát viselhetnék. Viszont azt nem értem, hogy ezek a mintás, feliratos, össze-vissza színes ruhák hogyan illeszkednek be egy amúgy igényes márka arculatába. Sajnos nekem ezek a darabok egyáltalán nem tetszenek és az imént említett üzenetnek sem látom érelmét. Kár, hogy ezek a darabok is helyet kaptak a kollekcióban, mert (számomra) így kicsit keserű az utóíz. Egyébként a „gentlemen prefer blondes” és Coca-Cola felirattal ellátott darabokon kívül tetszett a kollekció.
Dorko
A Dorko bemutató egy darabja nekem szerelem volt első látásra. Ennek nem más az oka, mint az a felső, amit már az előtérben is kiszúrtam magamnak egy nézőn. Három fontos szó az egész, egy egyszerű fehér felsőn. Nő. Erő. Jövő. Hiszek abban, hogy Mi, Nők végtelen mennyiségű erővel vagyunk felruházva. Nem kell ekörül különösebb felhajtást csinálni szerintem, hiszen magától értetődő az egész. Nagyon tetszett a kollekció laza stílusa, éreztem mögötte a mondanivalót. Éreztem a sportos csajt, aki nem fél Dorko leggingsben és kényelmes papucsban megjelenni az utcán. Éreztem a csillogó maszkba bújtatott erőt, az egyszerűséget és az összhangot. Az egész kollekció egyszerre volt laza, céltudatos és erőteljes. Nagyon tetszett.
U.I.: Engedjétek meg, hogy egy kis háttér információt megosszak veletek: 28-án este még félálomban a fáradtságtól írtam egy gyors jegyzetet a friss benyomásaimról és a Dorko show-ról a következőt írtam: „olyan kényelmesnek tűntek a ruhadarabok, hogy legszívesebben én is lecseréltem volna az outfitem egy Dorko szettre”. Szerintem nem kell ennél több magyarázat 🙂
Tomcsanyi
A magyar tervezőnő, Tomcsányi Dóri egy abszolút szerethető kollekciót álmodott meg az őszi napokra. Az én kimondottan kedvenc részem a gazdag színvilág volt. Ahogyan végignéztem a bemutatót, az a gondolat motoszkált bennem, hogy mennyire mesterien mutat majd az égszínkék Tomcsanyi suit vagy a piros, kötős ruha az őszi fák alatt. A szabások egyébként nagyon letisztultak és szabályosak, így egyáltalán nem túlzó a kollekció. Engem nagyon megnyert magának ez az egyszerű elegancia, ami a színei miatt annyira magával ragadt, hogy azóta sem felejtettem el.
Plusz egy fotó a Tomcsanyi show-ról, amit én készítettem és tökéletesen tükrözi azt, mennyire nem volt egyszerű jó fotót készíteni:
Nubu
A Garam Judit és Kovács Adél alkotta csapat újabb hibátlan kollekcióval rukkolt elő, amelyben az egyszerű színek és letisztult vonalak mellett egy újdonság is bemutatásra került. A vízálló anyagból készült kapucni és lábszárvédő szerintem kulcsfontosságú darabjai voltak a kollekciónak, amely ezek által magában hordozta a hamisítatlan őszi hangulatot. Az én figyelmemet azonban leginkább a Nubu téli kabátjai fogták meg, hiszen ezek nagyon kényelmesnek tűntek, és nagyon stílusosak voltak. Garam Judit a bemutató előtt azt nyilatkozta, hogy fontos volt a kollekció megtervezése során, hogy a vásárlók teljes szetteket tudjanak megvenni. Ehhez pedig elengedhetetlen volt, hogy az őszi/téli kollekció minden darabja összhangban legyen egymással. Én úgy gondolom, ezt a célt sikeresen kivitelezte a tervező páros. Színeit tekintve nem sikerült túlzóra a kollekció, domináltak a fekete-fehér színek, a bézs, a sötétzöld, a szürke. Néhol felbukkant egy-két narancssárga vagy égszínkék, de ezek nem nagy felületen mutatkoztak meg. Anyaghasználata is egyszerű, mégis váltakozó volt, így egyáltalán nem mondható unalmasnak a Nubu új kollekciója. Összességében nekem nagyon tetszett, amit láttam!
Katti Zoób
Mivel eddig még nem volt lehetőségem Katti Zoób bemutatót élőben megnézni, így a szombati nap folyamán ezt vártam a legjobban és nem csalódtam. A magyar divattervezés számomra legfontosabb alakja olyan kollekciót állított össze, amelynek minden egyes darabját imádtam. Ebben a kollekcióban ugyanis minden benne volt, amit szeretek: téli kabátok, csillogó szoknyák, pasztell színek, elegáns nadrágok, arany kabát, egyszerűen tényleg minden jó dolog. Imádtam, hogy a tervezőnő ezeket a finom darabokat megfűszerezte egy szegecses bakanccsal, ami elvette a ruhák kislányos báját és elképesztően nőiessé varázsolta őket. Az a csodálatos a divatban, hogy mindenkinek mást jelent. Számomra ez a kollekció az igazi nőt képviselte, azt a csajt, amilyenek mindannyian lenni akarunk, aki nekimegy a világnak csillogós szoknyában és szegecses bakancsban és soha, de soha nem adja fel az álmait. Mindannyinknak más passziója van. Enyém az a felhőtlen öröm, ami az ilyen igényes bemutatók alatt fog el. És szenvedélyem ez az emlék, ami ezentúl tényleg mindig elkísér és inspirálni fog. Köszönöm, Katti Zoób!
A zenét, amire a lányok vonultak itt tudjátok meghallgatni. Ja, és amúgy hogy lehet még a dalválasztás is ennyire hibátlan?
Nanushka
Sándor Szandra volt az első olyan tervező, akinek a karrierje felkeltette az érdeklődésemet és bővebben utána olvastam. Ez még tinédzser koromban történt és azóta is figyelemmel követem a Nanushka folyamatos sikereit. Szerintem csodálatra méltó az, hogy a tervezőnő több év után is ennyire ön azonos tudott maradni, a kollekciói sosem csapongók vagy érthetetlenek. Megvan hozzá a tehetsége, hogy ugyanabban a stílusban tud időről időre megújulni. Az új őszi/téli kollekció is jóra sikerült, voltak kimondott kedvenceim. Nagyon tetszett a színhasználat, kedvelem azt a pasztell rózsaszínt, amit az új kollekcióban is láthattam. Illetve a szombat esti félalvó jegyzetembe még felírtam, hogy az övre csatolható mini bucket bag nagyon jó ötlet volt.
Összességében azt mondhatom, hogy sikeres volt a fashion week szombati napja. Élveztem, hogy ennyi újdonsággal találkozhattam. Ami pedig az előttünk álló őszi, téli időszakot illeti: én még mindig azt vallom, hogy viselhetünk bármit, amit igazán szeretünk, amiben önmagunk vagyunk, hiszen az egyéni stílusnak semmi nem szabhat határt. De én azért egy jó kis Katti Zoób csillogós szoknyával szívesen feldobnám a már hulló faleveles napjaimat 🙂
Köszönöm, hogy elolvastátok az egyébként 1325 szavasra sikerült beszámolómat és remélem, hogy ősszel is alkalmam nyílik ellátogatni a budapesti divathétre és egy újabb összefoglalót írhatok majd Nektek. Addig azonban megy minden a régi kerékvágásban és szerdán érkezem egy újdonsággal!