Stílusfogadalom helyzetjelentés II.
Sziasztok!
Elérkeztünk egy újabb év végéhez és igazán itt az ideje, hogy végre én is jelentkezzek valamivel Nektek. Ez a valami pedig nem más, mint az egy évvel ezelőtti fogadalmaim áttekintése lesz. Remélem, készen álltok arra, hogy közösen megnézzük, mivel vágtam neki 2018-nak és ebből mit sikerült megvalósítani.
Ha véletlenül nem emlékeznétek a fogadalmaimra, akkor itt átfuthatjátok, milyen badarságokat hordtam össze. A fogadalmak első évközi áttekintését pedig itt találjátok. Utóbbi során örömmel jelentettem be, hogy az év elején kőbe vésett 7 fogadalomból 4-et ügyesen teljesítettem. Hogy mik volnának ezek? Lássuk csak:
Csak olyan ruhadarabot vásárolok, amit viselni is fogok. Ezt a mai napig sikeresen megtartottam.
Merészebb leszek, jobban feltérképezem a stílusom határait.Ehhez szintén sikerült ragaszkodni, persze a komfort zónán belül.
Kibővítem az alap ruhatáramat. Abszolút teljesítve egész évben. 🙂
Kritikusabb leszek a cipővásárlások során. Talán ezt mondhatom a legsikeresebb fogadalomnak, azóta is nagyon szigorúan vásárolok lábbelit.
Most pedig nem húzom tovább az időt, lássuk a maradék három feladatot:
Megkeresem a tökéletes nadrágkosztümöt.
Nos, erre sajnos azt kell mondanom: nem sikerült. Őszintén mondom, hogy én nagyon kerestem az Igazit, de sajnos idén nem találtunk egymásra. És még csak nadrágkosztümöm sem lett…. 🙁 Viccet félretéve, több helyen is néztem, az év folyamán több alkalommal és tényleg nem találtam olyan valódi nadrágkosztümöt, amire azt mondhattam volna, hogy „ezt rám öntötték”. Pedig szeretem ezt mondani a ruhákra. Ez a fogadalom tehát átcsusszan a jövő évre.
Figyelni fogok rá, hogy utazáskor is stílusos legyek.
Ugyan nem utaztam sokat, mégis minden alkalommal figyeltem rá, hogy stílusos maradjak. Ez nálam nem azt jelentette, hogy csakis elegánsan, magas sarkú cipőben és feszülős ruhában utaztam volna mindenhova. Éppen ellenkezőleg, a sportos, de stílusos megoldások álltak közelebb az igényeimhez utazáskor. Ez a fogadalom tehát pipa. 🙂
Nagyobb hangsúlyt fogok fektetni az (igényes) ékszerek viselésére.
Újabb fogadalom, amit nem sikerült teljesíteni. Azt azonban tudom, hogy ehhez miért nem tudtam ragaszkodni az elmúlt évben. Ami az ékszerekkel való kapcsolatomat illeti, nem mondanám, hogy igazán fényes. A karóra az egyetlen ékszer, ami nélkül sehová nem megyek szívesen, ezen kívül azonban nincs olyan ékszer, ami nélkül ne tudnék élni. Fülbevalót egyébként majdnem minden nap viselek, de ahhoz sem ragaszkodom igazán. Rengeteg gyönyörű ékszer van, amik képen nekem is nagyon tetszenek, de amint arra kerül a sor, hogy viseljem is őket, nem megy a dolog. Így hát, ezt az egyetlen fogadalmat elengedem teljesítetlenül és nem viszem tovább a jövő évre.
Úgy tűnik, megvolnánk az eddigi kötelezettségeim elszámolásával, most pedig következzen valami új, amit egy hirtelen ötlet alapján fejlesztettem ki. Ez nem egy fogadalom, inkább egy teszt, amivel bebizonyítom magamnak, hogy nem vagyok egy mániákus vásárló. Szép gondolat, nem igaz?
A teszt alapja pedig a következő: 2019 január hónapban semmit nem veszek magamnak.
Persze ez nem ilyen egyszerű, így gyorsan tisztáznám is, mi az oka és milyen szabályok szerint játszom. Az utóbbi pár hónapban úgy érzem, sokat költöttem magamra, saját magam megajándékozására. Minden hónapban volt egy vagy több valami, amivel megleptem magam. Karácsony elteltével pedig már neki is láttam egy új pár cipő és egy szép kis táska keresésének online. Ahogyan elmentettem a talált szépségeket, végigfutott az agyamon, hogy „kell ez nekem egyáltalán?”. Sajnos nemmel kellett válaszolnom. Az volt az a pillanat, amikor azt éreztem, hogy kicsit kezd elfajulni ez a sok vásárlás, ami persze átlagban teljesen normális, de a saját mércémnek már igenis sok. Ha őszinte akarok lenni, én is látom, hogy mindenem megvan, nem szenvedek hiányt semmiben, főleg nem cipőben és táskában.
Így hát 2019 január 1-től január 31-ig nem vásárolok magamnak, saját célra semmilyen ruhadarabot, cipőt, táskát, bármilyen kiegészítőt, sminket, illetve kozmetikai szereket. Így én az új évet mértékletességgel, öntisztítással és egy kis önismerettel kezdem.
Ez persze nem azt jelenti, hogy egyetlen forintot sem fogok a saját szórakozásomra vagy igényeimre költeni, hiszen több dolgot is beterveztem januárra, a fent említett dolgok közül azonban semmit nem vásárolhatok. Ez pedig nem csakis és kizárólag a saját érdekemben történik. Szeretnék Nektek, Olvasóknak is egyfajta példát mutatni ezzel. Hiszen mást sem látunk az internet ferde tükrében, mint szebbnél szebb táskákat, cipőket, méregdrága ékszereket és még sorolhatnám. Ezáltal keletkezik bennünk is egyfajta hiányérzet és sajnos nem tudom azt mondani, hogy ez az érzés vagy más emberek végeláthatatlan költekezésének a végigkísérése nem befolyásolt engem is. A mi generációnknak alapvetően emiatt vannak hatalmas elvárásai másokkal és saját magunkkal szemben is.
Így én szeretnék az az ember lenni, aki egy ennyire nyílt platformon példát mutat, megálljt parancsol magának és élvezi az életet folyamatos költekezés nélkül is.
Azt pedig talán mondanom sem kell, hogy kis lépésekben haladva szeretném ezt egyfajta életszemléletté alakítani a saját életemben és talán sikerül valakit meggyőznöm, aki követi ezt a példát.
Ezen kívül akadnak még személyes céljaim és terveim, amelyeket nem szeretnék megosztani itt az interneten, de azt megígérem, hogy ezek megvalósításán is dolgozni fogok egész évben. Én egyébként a fogadalmaknak nem sok hasznát látom, úgyis csak megszegjük őket. Még én sem tudtam erre rácáfolni, pedig egy egész évem volt rá. Talán nem is igazán szeretném megcáfolni ezt a véleményemet. Abban azonban hiszek, hogy ha kitűzünk magunk elé célokat, és azok igenis fontosak számunkra, akkor meg fogunk dolgozni ezek eléréséért. Kívánom Nektek, hogy az új évben önmagatok legyetek, azzal foglalkozzatok, amivel igazán szeretnétek és maradjatok egészségesek. (Fanni Anyu kezd előbújni, te jó ég…)