Sziasztok!

Már Ti is jól tudjátok, hogy a kicsit nagyobb hangvételű, komolyabb bejegyzések után szeretek lassítani és egyszerűbb vizekre evezni. A legutóbbi bejegyzésben Lilivel sok munkánk volt, így ezen a héten egy lazább, de számomra ugyanolyan fontos témával készültem, mint a többi.

Mint ahogy arra már rájöhettetek, a körmeimről lesz szó. Tudom, hogy ez egy olyan téma, ami első hallásra nem tűnik annyira izgalmasnak, de én úgy gondolom, hogy az igényes megjelenés egyik alapvető része a körmeink állapota. Így pedig elmesélnem én hogyan állok a témával.

Ami a körmeim jelenlegi állapotát illeti, jól vannak, köszönik. Ám ez nem volt mindig így. Amióta az eszemet tudom, az én körömágyam makacsul kicsi volt és ennek köszönhetően miniatűr körmökkel rendelkeztem. Általában magam ápoltam és festettem a körmeimet, de mivel hamar meguntam, hogy két nap alatt lepattogott az általam felkent festék, hosszú ideig natúr körmökkel szaladgáltam. Félre ne értsetek, nem szeretnék úgy tenni, mintha ettől megállna a világ. Nem vagyok én Vajna Tímea.

Viszont irigyeltem azokat a lányokat, akiknek mindig szépen ki van festve a körmük és úgy döntöttem, én is ilyet szeretnék. Ez a felismerés azonban nem is olyan régen, mégis több mint egy éve csapott meg és fajult tettlegességig. Azóta pedig én is a szépen lakkozott körmű csajok körét erősítem. Jelenleg Palacsics Erika (Erika Nails) gondoskodik arról, hogy a körmeim mindig gyönyörűen ápoltak és szépek legyenek.

Most már nagyjából ismerhetitek a stílusomat, így tudjátok, hogy színekben nem vagyok egy különösen kicsapongó jelenség. Ez a körmeim kérdésénél sem alakul soha másképp; általánosságban vagy valamilyen nude vagy piros árnyalat büszkélkedik a ujjaim végén. Amióta Erikához járok, egyetlen egy alkalommal volt fekete, illetve jelen pillanatban szürke színű a körmöm. Slussz passz, ennyi a képzelőerőm.

A kövek, minták, feltűnő színek és ezek társai sajnos nem tartoznak az én ízlésvilágomba, így általában az egyszínű verziónál kötünk ki, de ha nagyon be akarok vadulni, akkor kerül valami csillogó is a körmömre. Ez azonban már az igazán extra változat, aminél messzebb soha nem is merészkedek és igazából nem is érdekel, hogyan mutatna rajtam egy-két minta vagy kő.

A bejegyzést pedig voltam olyan kedves és megtarkítottam néhány eddig általam viselt stílussal. Ezek a fotók július közepe óta készülnek folyamatosan, volt hogy egy-egy köröm szín kimaradt, mert elfelejtettük lefotózni, de nagyjából így néznek ki a körmöcskéim. Aranyosak, nem igaz?

Itt pedig engedjétek meg, hogy elrejtsek egy érdekes tényt: Erikától tudom, hogy az a normális állapot, amikor minden körmünk tövében megmutatkozik a kis fehér félhold. Ha azonban ez nem látszódik, akkor a köröm, illetve körömágy folyamatos és gondos ápolásával a körömágy megnövekszik, előbújnak a holdacskák. Remélem, hogy ezt jól jegyeztem meg és most nem valami elképesztően nagy butaságot írtam Nektek 😀

A bejegyzés elején említettem, hogy szerintem az igényes megjelenés egyik fontos része a körmünk ápolása. Ezt valóban így is gondoltam mindig és a mai napig ugyanígy vélem. Ha valakinek ápolatlanok a körmei, az sokat elárul az illető igényességéről (akinek nem inge, ne vegye magára; én is tudom, hogy néhány munka mellett nem lehet az ember lányának fancy körme). Viszont itt nem csak arra gondolok, hogy ilyen-olyan színű meg hosszúságú legyen. Szerintem az is nagyon szép, ha valaki a természetes körmének hosszát és felszínét rendben tartja. Ez pont elég az igényességhez.

Most pedig abba is hagynám a sok fecsegést és remélem, mindannyian élveztétek ezt a könnyed kis bejegyzést. Jövő héten újra jövök, addig is reszeljétek azokat a körmöket! 🙂

Fotók: Keller Lili

Bisous,
Fanni 

Hozzászólás