Az idő telik, az ember pedig változik – fizikumában, személyiségében, csak hogy néhányat említsek. Alakulunk, formálódunk, fejlődünk, és ez éppen így van rendjén. Nem hiszem, hogy arra vagyunk hivatottak, hogy egy életen keresztül ugyanolyanok maradjunk, hiszen – különösen a jelenlegi világunkban – rengeteg lehetőségünk nyílik a változtatásra, és a változásra. Még ha sokszor úgy is érezzük, hogy korlátok közé vagyunk szorulva, van lehetőségünk az adott helyzeteket más szemszögből megvizsgálni, analizálni, újragondolni, majd azt az újat, pozitívabbat megvalósítani. Természetesen ez nem húzható rá minden egyes élethelyzetre, de a többségében igenis van döntési lehetőségünk. Ha másról nem is, de a helyzethez való…

Az előző bejegyzésben megosztottam Veletek azokat az alapinformációkat, amelyek szerint a teljes arcápolási mániámat kezelem, és valljuk be, nem volt egy rövid menet. Ennek tudatában, a maival kapcsolatban sem ígérhetek semmit. 🙂 Az azonban biztos, hogy ezúttal tettlegességig húzzuk a bőrápolást, és bevezetlek Titeket a rutinjaimba. Sajnos annyira elcsépelték a közösségi médián ezt a szót, hogy teljesen megértem azt, akinek ettől borsódzni kezd a háta. Mondjuk helye is van itt a nagyon fancy megfogalmazásnak, mivel gondolom mindenki számára egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen, hogy én is minden este madártollas selyemköntösben, magassarkú papucsban, 20 darab füstölővel a fürdőben végzem el a ✨rutinomat✨, így…

Korábban nem tulajdonítottam nagy lényeget az új évnek, de úgy tűnik, ahogy haladok előrefelé az életben, mindig egyre szentimentálisabb leszek az új szám megjelenésével kapcsolatban. Idén érzem ezt a leginkább, mivel 2020-ban sokunk élete nem feltétlenül úgy alakult, ahogyan terveztük. Mégsem szeretném erősíteni a múlt évhez való negatív hozzáállást, mert akármennyire is közhely: minden nézőpont kérdése. Tekinthetünk az elmúlt évre úgy, mint eddigi életünk legrosszabb 365 napjára, vagy úgy is, mint egy új helyzetre, amelyhez alkalmazkodnunk kellett, a legjobb tudásunk szerint. Én inkább a második hozzáállást választom. Mivel rengeteg időt töltöttünk otthon, remélem sokan megragadtátok az alkalmat az önfejlesztésre, önvizsgálatra.…

A világon mindig is a közéleti témák centrális soraiban mozgott a szépség, és minden kornak megvolt a maga ideálja. Mivel én is aktív használója vagyok a közösségi médiának, sajnálkozva látom, mennyire egészségtelen és hamis ideálokat alakít ki a jelen generációk sora – köztük az én gen Z-m is. Mivel a rengeteg plasztikával, feltöltéssel, képszerkesztéssel, és az ezekből következő testképzavarral, valamint természetellenes elvárások soraival egyáltalán nem értek egyet, ezeknek egy jó ideje hátat vetettem. Szerencsére ezeket a szépségideálokat senkire nem erőltetik rá. A mi döntésünk, hogy a bizonyos beavatkozásokkal, saját megjelenésünk elmaszkírozásával élünk vagy sem. Én úgy döntöttem, hogy ebből nem…

Megint elmúlt a december 3. (tudom, már egy jó ideje), megint egy évvel idősebb lett a blog. Az elsőre még kiöltöztem, a másodikon összehadováltam mindent, a harmadikon pedig melegítőnadrágban, mosásra váró hajjal gépelek. Ezt a mostanit pedig nem tudom kevésbé szeretni, mint az előzőket. Örülök, hogy 2017-ben év végén indítottam el a blogot, mert így az oldal minden születésnapján lehetőségem nyílik reflektálni az elmúlt naptári évre – nem csupán alkotás szempontból, hanem úgy általánosságban is. Persze enélkül is megtehetném, de a bennem élő szentimentális nőszemély jobban örül egy ilyen ünnepélyes visszatekintésnek. A harmadik év. Ahogyan visszaolvastam az előző két születésnapi…

Legnagyobb szerencsémre olyan családba születtem, ahol nem egyedüli gyermekként élek, hiszen van nekem két gyönyörű, okos és sikeres lánytestvérem. Egyikük idősebb, másikuk fiatalabb nálam, ami által én vagyok a középső, vagyis az Aranygyermek – ezúton is hatalmas köszönet nekik, hogy ezt a helyet meghagyták nekem. Mi hárman elképesztően közeli kapcsolatot ápolunk, egymás legjobb barátnőiként létezünk, amire én rettenetesen büszke is vagyok. A múlt nap éppen azon gondolkoztam, hogy azért így 24 év elteltével eléggé belejöttem ebbe a testvéri szerepbe, aminek következtében próbálom mindig meghallgatni a Lányokat, és ha szükség van rá, akkor valami okosat mondani, tanácsot adni, segíteni őket. Természetesen…