Egészen kicsi korom óta az életem része a turizás*, és ennek nagyon örülök, hiszen sok érv szól a second hand üzletek mellett. A legfontosabbnak azonban azt tartom, hogy a fenntartható divat, és az egyedi öltözködés egyik tökéletes alappillére lehet a turkálókban történő vásárlás. Ezek ugyanis olyan helyek, ahol tökéletesen vegyülnek a márkajelzéssel ellátott, és anélküli darabok is. Velem például többször előfordult már, hogy olyan fast fashion darabra nyúltam a turiban, amin az üzletben simán átsiklott volna a szemem. Egy más környezetben látva a koncepciót azonban nagyon szimpatikusnak tűnt, és azóta is szívesen viselem ezeket a darabokat. Vagy az is megtörtént már, hogy egy márkajelzés nélküli darab új büszke tulajdonosa lettem, és imádtam azt a szerzeményt. Talán pont ezt a meglepetés faktort szeretem annyira a turikban, mert sosem tudhatod, mire bukkansz.

*Ide be kell szúrnom, hogy sajnos úgy érzem, hogy a magyar nyelv lélegzetelállító szépsége ellenére ezt a műfajt eléggé barbár módon fogalmazzuk meg, és emiatt nem érzem ideillőnek a “turkálás” szót, de mivel nem jut semmi frappánsabb kifejezés eszembe, dolgozzunk azzal, amink van.

Turizni nem könnyű

Egészen viccesnek tűnik ez a mondat, mégis igaz. Amikor ugyanis szembekerülünk megannyi lehetőséggel, esetleg addig ismeretlen márkákkal, minőségekkel találkozunk; akkor nehéz eldönteni, hogy mi az, amit érdemes magunkkal vinnünk. Az én turis vásárlási szokásaim sokat változtak az évek során. A kezdő időszakomban gyakran vettem meg olyasmit, amiről azért a szívem mélyén tudtam, hogy nem fogom viselni, de az adott időben jó szerzeménynek tűnt. Gyakran arra fókuszáltam, hogy a vásárlás során mindenképpen találjak valamit, legalább egy dolgot, amitől sikeresnek érezhetem az adott turizást. Emiatt pedig elég sokszor találtam magam szembe olyan darabokkal a gardróbrendezéseim során, amikre nem is emlékeztem – hiszen nem magáért a ruhadarabért választottam ki a szóban forgó tételt, csupán a vásárlás sikeressége érdekében esett arra a voksom. Szerencsére ebben sokat fejlődtem, és ma már nagyobb odafigyeléssel válogatok a legtöbb vásárlásom során – ezzel támogatva a fenntartható divatot.

A fotókon viselt outfitem felét, vagyis a blúzt és a blézert turkálóban vásároltam.

Az én szemszögem

A fenti turizós múltam értelmében ma már fontos szempontok előzik meg a döntést, miszerint az adott darabra szükségem van. A kezdődő nézelődés során még nem nagyon válogatok – ami tetszik, az megy a kosárba. Ebben a fázisban azért nem szelektálok még olyan szigorúan, mert lehet, hogy valami nagyon tetszik, és nem is áll jól, másvalami pedig nem nyeri el annyira a tetszésemet a vállfán vagy a nagy kupacban látva, de ha felveszem, akkor tökéletes. Éppen ezért a vásárlás elején nem vagyok túl szigorú.

Amit viszont figyelek ilyenkor, az a minőség. Akár szimpatikus ez valakinek, akár nem, én igenis megnézem a címkét a ruhában – de nem hagyom, hogy csakis a látott jelzés befolyásoljon! Egy egészséges mértékben ugyan, de fontosnak tartom a márkákat – na nem azért, hogy mindenképpen jeles márkanevet lássak a címkén, hanem azért, mert a név által tudok a minőségére következtetni. A turkálóban amúgy is nagyrészt használt, vagy leselejtezett dolgok közül tudunk válogatni, ami azt jelenti, hogy sok esetben nem mi vagyunk az első tulajdonosok. Ennek értelmében az állapota nem egy vadonatújéval megegyező, és ezt amiatt tartom fontosnak, mivel a gondosan kiválasztott darabot szeretném viszonylag hosszabb ideig élvezni. Én például a Mango darabokat mindig nagy előszeretettel viszem a próbafülkébe magammal a turikban is, mert ismerem a márkát, és megbízom a minőségében. Persze ettől függetlenül egy márkajelzés nélküli, teljesen noname darab is lehet kifogásolhatatlan minőségű, így természetesen nem szabad hagyni, hogy csakis a címke határozza meg a véleményünket, de mindenképpen jelenthet egyfajta támpontot a válogatás során. Abban az esetben pedig, ha kimondottan vintage darabokra vadászunk a turiban, az előbbi címkés szempontom mehet is a kukába, mert ezeknél pont a márkanélküliség a lényeg.

Ha a méretről beszélünk, akkor a turkálóban is próbálok a saját méretemre koncentrálni, de előfordul, hogy egy-két eltérő méretű darabot is viszek magammal a próbafülkébe. Itt ugyanis nem egy kimondott márkajelzésű üzletről beszélünk, ahol nagyjából egy méretskálán mozognak a számok. Sokan szeretnek turkálóban például a férfirészlegen vásárolni maguknak, így könnyebben juthatunk egy-egy sikkes, túlméretezettnek ható ruhadarabhoz, aminél szintén nem fontos szempont a méret.

Próbáld fel

Szerencsére a turikban is van lehetőség a próbálásra, ami szintén segítséget nyújt a tudatos vásárlásban. Elsőre egy olyan gondolatmeneten is végighaladhatunk, miszerint ezek úgyis viszonylag olcsó darabok, a méretük is jónak tűnik, tetszik a stílus, így inkább nem próbálunk, hanem fizetünk, és megyünk. Én viszont mindenképpen javaslom a kiválasztott darabok felpróbálását. Az elsődleges cél nyilvánvalóan az, hogy lássuk, mennyire passzol méretben, stílusban a kiválasztott darab. A próba során én azt is mindig végiggondolom, hogy az adott darab hogyan illeszkedik a már meglévő ruhatáramba, mivel fogom tudni kombinálni, vagy hogy egyáltalán el tudom-e képzelni, hogy ez a darab után nyúlok reggelente. Kvázi megbeszélem magammal, hogy van-e a ruhadarabnak túlélési esélye a jelenlegi gardróbomban. És az utolsó, de szinte legfontosabb szempont a próba során szerintem az, hogy megfigyeljük, hogyan érezzük magunkat a kiválasztott darabban. Passzolhat valami méretben, színben, minőségben, ha egyszer nem jó érzés benne lenni. Úgyhogy én magam mindenképpen erre teszem a legnagyobb hangsúlyt, és tapasztalataim szerint ez az a szempont, ami eddig a legsikeresebb vásárlásaimat elősegítette.

Végül pedig meg kell beszélni magunkkal, hogy mennyire vesszük hasznát a turizott cuccoknak. Mivel az én stílusom eléggé minimalista, előfordult már, hogy olyan darabot vettem a turkálóban, amilyenem már volt otthon is – így eléggé haszontalanná vált az adott szerzemény. Persze egy-egy alapdarab mindig jól jön, de ha az ember a harmadik nagyon hasonló fekete blézerét viszi haza a turkálóból, akkor ott talán nincs is szükség a vásárlásra. A fenntartható divat, és az átlátható kapszula gardrób (a piros linkecske kattintható!) egyik legnagyobb nehézsége talán az, hogy meghúzzuk a határainkat azzal kapcsolatban, hogy mire van szükségünk, és mire nem. Egy darabig még színes és izgalmas a ruhatár, egy képzeletbeli vonalat átlépve azonban már feleslegesen zsúfoltnak tűnhet a felhozatal. Ezeket a határokat pedig mind saját magunknak kell megtapasztalnunk, és alkalmaznunk, hiszen csakis ránk lesz hatással a vásárlás vagy éppen a nem vásárlás.

Kötöttségek nélkül

Még egy dolog szól nálam a turkálók mellett: nincsen meghatározott idejű trendvonal. Személyes véleményem szerint, a fast fashion üzletek (H&M, Zara, stb.) a high-end márkák (Balenciaga, Gucci, stb.) által meghatározott trendek vonalait követik a saját kollekcióik megalkotása során, így az üzletekben és webshopokban eléggé egyvonalú lehet a felhozatal. Szerencsére a turiban ilyen nem létezik, mivel nem csak a legfrissebb trendek szerinti darabok kerülnek be a körforgásba, hanem több évvel ezelőtti stílusok is megfordulnak. Én ennek nagyon örülök, mert egy sokkal szélesebb skála áll rendelkezésre előttünk, és nem vagyunk beszorítva a designer márkák által diktált trendek kereteibe.

Értsd jól

Talán az egyik legszebb dolog a turizásban az, hogy mindenki a saját kedvére alakíthatja a válogatást, miközben csak haladunk az árral. Ha egy nap találsz valamit, a következő három alkalommal viszont semmit, akkor ez van. Ha kétnaponta találsz hibátlan dolgot, akkor az van. A fenti szempontokról mindenképpen szerettem volna itt a blogon írni, de ezek korántsem kötelezőek, hiszen mindenkinek más a fontos. A lényeg, hogy élvezzük a nézegetéssel töltött időt, hiszen ez is az öngondoskodás egyik formája, amennyiben valakinek nem teher a vásárlás. Szóval mindenkinek jó turizást kívánok ezúton is!

Fotók: a rettentően ügyes Keller Lili alkotása, akire nagyon büszke vagyok, és elmondhatatlanul hálás a szép munkájáért. Szeretném, ha tudnátok, hogy a bejegyzésben szereplő fotók egyike sem lett utólag szerkesztve, konkrétan sehogyan. Semmilyen színkorrekció, semmilyen vágás nem történt rajtuk. Lehet, hogy a profik szeme ezt látja is, és talán nem értenek egyet a döntésemmel, de én mindenféle utómunka nélkül is tökéletesen meg vagyok elégedve a fotókkal. Szóval köszönöm, Lili ❤️

Bisous,
Fanni

Hozzászólás