Sziasztok!

Ugyan sajnálom, hogy ilyen hamar utolért minket az ősz, mégis örülök valamelyest, hiszen így lehetőségem nyílik az egyik kedvenc témámról írni Nektek: a gardrób- vagy éppen szekrényrendezésről. Rendmániásként imádom, ha minden szép rendben áll, mikor kinyitom a szekrényem ajtajait, és az évek során kialakítottam egy elbírálási rendszert is, ami alapján könnyen eldöntöm, mi marad és minek kell mennie.

A legelső ilyen döntő szempont, ami kialakult a nagy rendezkedéseim során egy kérdés volt.

“Ezt viselted az elmúlt egy évben?”

Ha a válasz nem, akkor az a ruhadarab megy. Itt azonban hamar elgyengülés mutatkozhat – én is jártam úgy az első pár ilyen alkalommal, hogy az első 5 percben roppant szigorúan körülbelül mindent elkezdtem kidobálni, majd lassan megenyhültem és kifogásokat kezdtem keresni. Nincs kifogás! Ha az a felső volt rajtad az első randin kétszáz évvel ezelőtt, akkor is itt az ideje, hogy távozzon.

Második szempontként egy kicsit nagyobb távú gondolkodásmódot vetek be. Ekkor a kérdés a következő: “Fogom én ezt viselni az elkövetkezendő egy évben?”. Hiszen ha egy ruhadarab át is megy az első rostán, tehát viselted legalább egyszer, de tudod, hogy ezután egy jó darabig nem lesz rajtad, akkor mi értelme megtartani? Az a hely, amit ez a darab elfoglal pont tökéletes lesz annak a ruhadarabnak, amit legközelebb frissen ropogó papírzacskóban hazaviszel.

Egy kicsit nehezebb terepre érünk, hiszen muszáj szóba hoznom a szezonális ruhadarabokat. Nyilvánvalóan teljesen mást viselünk minden évszakban, így akadnak olyan darabok, amiket az egyik szezonban elteszünk, de a másikban már nem nagyon veszünk figyelembe. Nyilván lehetnek az embernek gyenge pillanatai, és elrakhat a következő szezonra egy olyan ruhadarabot, amit aztán már pár hónap elteltével mégsem lesz kedve viselni. Hiszen Nők vagyunk, az Isten szerelmére, mi magunk sem tudhatjuk, mit fogunk akarni fél év múlva!

Igen, ekkora szekrényem van. Tudom, kicsi, de szeretem, mert az enyém. 

Erre az esetre tökéletes megoldás az, ha a szezonváltáskor előkerülő darabokat is újra megvizsgáljuk. Például ha most éppen előkeresed a tavaly oly szépen elraktározott őszi ruhadarabjaidat, nézd át őket! Folyamatosan változnak a trendek, így a legjobb az, ha a jelenlegi hangulatod alapján döntöd el, mi után fogsz a legtöbbször nyúlni az előttünk álló hónapok során. Természetesen vannak olyan általános szempontok is, minthogy kiszakadt, megviseltté vált, leöntötted valamivel, stb. Ilyen esetben remélem nem kérdés, hogy marad-e az adott páciens.

A kiegészítők elbírálásánál már dönthet inkább a szeretet – mennyire tudod és szeretnéd viselni az adott kiegészítőt, mennyire kényelmes a cipő, mennyire praktikus a táska és ekkor kezdődik a “hát na, ezt a cipőt tuti, hogy nem dobhatom ki!”. Én bevallom, itt szoktam elgyengülni, hiszen a táskáimat, cipőimet mind nagyon szeretem és mivel tudom, mennyire könnyen kombinálhatók egyes darabok, sokkal nehezebb ezektől megválni, mint egy pólótól. De erősek maradunk és megcsináljuk 🙂

Plusz tipp: Már az első pontnál szóba került az érzelmi kötődés, erről azonban nem szabad csak egy-két mondatban beszélni. Úgy gondolom, jó dolog, ha vannak az emlékeinkhez kötődő tárgyak – ami lehet akár egy ruhadarab is. Én ugyan ilyen téren nem vagyok túlságosan szentimentális, így könnyebben beszélek a számunkra kedves darabok megválásáról. Azonban az már nagyon abszurd, ha csak azért nem válsz meg egy rövidnadrágtól, mert abban egy szeretteddel voltál fagyizni, de amúgy kicsit bevág, tavalyi trend szerinti és ha őszinte akarsz lenni, nem is tetszik. Az ilyen helyzetekben kell felnőtt Nőnek lenni, Drágáim, és az ilyen daraboktól gyorsan, gondolkodás nélkül megválni.

(Fanni Anyu pedig innentől lép életbe…) Manapság nagyon mesterien tudunk pazarolni. Úgy általánosságban mindent pazarlunk, ebbe a csoportba pedig erősen beletartozik a ruha is. A probléma ott kezdődik, hogy gyakran ész nélkül vásárolunk és csakis a trendeket követve felhalmozzuk a sok textilt a szekrényünkben – akkor is, ha éppen nincs szükség rá. Majd az egyik rendszerezés alkalmával a felétől megválunk, ekkor találkozunk a pazarlás utórengéseivel. Én az utóbbi időben próbálok okosan vásárolni, olyan darabokat megvenni, amik egy kicsit minőségibbek, így tovább tartanak. Viszont még így is sokszor muszáj megválnom sok-sok ruhától – az imént említett szempontok miatt.

Ilyen alkalmakkal a jótékonykodás azonban tökéletes megoldás lehet az olyan pazarló kis dögöknek, mint amilyenek vagyunk. Biztosan a Ti városotokban vagy közeletekben is van olyan szervezet, amely a rászorulóknak gyűjt adományokat. Ha azonban ilyen nincs, akkor egy-egy ruhagyűjtő konténerrel is találkozhattok. Ezek a megoldások pedig nem csak a rászorulók arcára, de a Tiédre is nagy mosolyt csalnak majd. Ha pedig még ez sem lenne elég, akkor próbálkozzatok be a legközelebbi H&M üzletben, ahol örömmel várják az újrahasznosításra alkalmas ruhadarabokat.

Remélem, tudtam segíteni Nektek és a legközelebbi szekrényrendezés alkalmával majd az én csengő-bongó szavaim fognak visszhangozni a fejetekben. Addig is jók legyetek!

Fotók: Keller Lili

Bisous,
Fanni 

Hozzászólás