Sziasztok!

Ezúttal is „szívem csücske” témával készültem Nektek, mint múlt héten, hiszen cipőkről lesz szó! Ki ne emlékezne arra a pillanatra, amikor 2-3 évesen, a reggeli kakaó után, az abban lévő cukortól megerősödve vette a bátorságot és Édesanyja cipői közé vetette magát. Szerintem nincs olyan lány, aki aprócska, 22-es méretű lábával ne tipegett volna az akkor hatalmasnak tűnő magas sarkú cipőkben.

Ez a pillanat az én gyerekkoromból sem hiányzott és akkor megfogadtam, hogy ha egyszer felnövök (ami akkor még fizikai lehetetlenségnek hangzott), akkor én is veszek magamnak egy ilyen cipőt. Fogalmam sem volt róla, hogy az az egyetlen pár vajmi kevés lesz felnőtt koromban. Így hát az idő elteltével én is felsorakoztattam a saját magassarkúimat, amelyeknek természetesen megvan a saját történetük, hiszen kérem szépen, ezeknek a lábbeliknek lelkük van és punktum!

Az első és egyben leginkább kedvencem ez a fekete Stradivarius darab, amit a gimnáziumi szalagavatómra vettem. Nagyon egyszerű a mi történetünk: én kinéztem Őt az interneten, elmentem a boltba, felpróbáltam, Ő nyilván tökéletes volt és hazahoztam. Sosem gondoltam volna, hogy ennyire a szívemhez fog nőni. Kényelmes, stílusos, érdekes és mégis letisztult. Biztos, hogy még sokáig barátok maradunk.

Második szerelmem ez a piros H&M, ami ugyan egy egyszerű kis szandálnak tűnik, mégis nagyon fel tudja dobni az adott megjelenést. A piros színt amúgy is nagy előszeretettel viselem, így egy ilyen pár semmiképp sem hiányozhat a gyűjteményemből. Ugyanúgy passzol egy egyszerű farmerhez, mint egy kis feketéhez, úgyhogy csakis ajánlani tudom!

Következő tipegőm a kétségtelenül legegyedibb pár a szekrényemből. Ez a Taupage darab ugyanis átlátszó sarkakkal van ellátva, amelyek ráadásul színátmenettel is rendelkeznek! Közönségben érdekesen viselkedik, hiszen feltűnő, de mégsem kirívó vagy ízléstelen, egyszerű színű, de mégsem unalmas vagy könnyen elfelejthető. Én egy visszafogott nőt látok benne, aki anélkül tudja, hogy tökéletes, hogy ezzel bárki is szembesítené.

Az utolsó blokkban két bokacsizma vállalt főszerepet: a már számotokra is ismerős fekete és egy hamisítatlan olasz bőrcsizma. Előbbiről csak annyit mondanék, hogy egy ilyen egyszerű pár sosem fog cserbenhagyni, tökéletes biztonsági megoldás. A barna bokacsizma érdekessége, hogy eredeti olasz tervezés, és én éppen a nem mindennapi kialakítása miatt szeretem annyira. A külső oldalán egy rejtett patent bújik meg, amellyel titokban össze lehet csatolni, de a beavatatlan szemek csak azt látják, hogy olyan, mintha a lábamra lenne öntve a cipő. Na, pontosan ezért imádom én Őt!

Ezek lennének a számomra legfontosabb lábbelik, amelyek tényleg közel állnak a szívemhez és bármikor szívesen viselem őket. Ennek ellenére azonban még tervezgetem a pillanatot, amikor az első, saját Manolo Blahnik cipőm pántját becsatolom a bokámon… és természetesen arról is írni fogok Nektek. Addig pedig maradok ezeknél:

Linkek:

  1. Fekete bokapántos magassarkú: Stradivarius
  2. Piros bokapántos: H&M
  3. Átlátszó sarkú, bokapántos cipellő: Taupage
  4. Fekete bokacsizma: Deichmann
  5. Barna, olasz bokacsizma: Nylo

Ha eddig figyelmesen elolvastad a bejegyzést, akkor megérdemled, hogy megosszak Veled egy titkot: jövő héten visszatérünk az outfit poszthoz! 🙂

Fotók: Polly Dániel

Bisous,
Fanni

Hozzászólás